3. fejezet.

Hali! Új rész, remélem tetszik! További szép napot nektek!







Reggel hamar keltem, már hétkor fent voltam. Álmosan csoszogtam le a konyhába, csináltam magamnak egy forró teát és ledőltem az egyik székre. Később jelzett a vízforraló hogy kész a víz, elővettem egy filtert majd rá öntöttem a forró folyadékot, majd tettem bele két cukrot, és újra helyet foglaltam. Fáradtan bambultam magam elé.
-Jó reggelt Sam.-köszönt apa.
-Jó reggelt.-beszéltem ásítás közben.
-Hogy hogy ilyen reggel?-pakolt közben.
-Kilenckor lesz edzésünk.-kavargattam az italom.
-Ja, értem. Reméljük nem fog esni.-vitte be a tálca kaját. Én csak kikerekedett szemekkel néztem rá. Valószínű hogy nem megy ma dolgozni. Közben gyorsan oda lépkedtem az ablakhoz. Elhúztam a függönyt, majd kinéztem. Tényleg el volt borulva. Egyfelől jó volt, másfelől rossz. Nagyon fáradt voltam, de az edzést sem akartam kihagyni. Lassan a teám is kihűlt. Kortyolgatva megittam és behelyeztem a csapba.
-Kislányom, ébredsz már fel a nővéred.-jött ki anya, szintén köntösben.
-Látom ma nem mentek dolgozni.-húztam fel az egyik szemöldököm.
-Igen, ma nem megyünk.-mosolyodott el. Visszamosolyogtam, majd elindultam Zora szobájába. Benyitottam és megláttam a hatalmas kupit. Még a lélegzetemet is visszatartottam. Hogy tud ekkora szeméthegyen élni. Óvatosan lépkedtem az ágyához amikor felbuktam valamiben.
-Áúú.-nyögtem.
-Te meg mit csinálsz?-hallottam a nővérem halk hangját.
-Költeni akartalak, de felbuktam valamiben.-válaszoltam még mindig a földön hasalva. Ekkor elfordítottam a fejem és beláttam az ágya alá, inkább nem tettem volna. Ott is szemét, szemét hátán. Amilyen gyorsan csak tudtam felálltam és kimentem a szobájából.
-Ha hazajöttünk, pakolj össze.-ordítottam neki. Körülbelül 5 percig voltam a szobájában, de mégis egy örökkévalóságnak tűnt. Én soha nem tudtam akkora kupit csinálni. Nem is akartam, akarok.-gondoltam magamban. Bevonultam a szobámba és bepakoltam a holmijaim. Kiléptem a kicsi erkélyemre és beszedtem a focicuccom. Még tegnap este mosta ki a gép, hogy ne az izzadt cuccomban legyek ma. Szerencsére megszáradt. Mikor felöltöztem kifésültem a hajam és lófarokba kötöttem. Már felébredtem, ezért üde frissen sétáltam le az előszobába. Elvettem egy palack vizet és elhelyeztem a táskámban. Megkerestem a fülhallgatóm és a zsebem mélyére csúsztattam. Megnéztem az időt és még időben voltam.
*
Sziasztok lányok.-pacsiztunk le velük. Már szinte mindenki be volt zsongva a fiúk érkezése miatt. Kivétel én. Nem értettem mire ez a nagy felhajtás, hisz csak edzeni fognak minket. Bementünk a lány öltözőbe és lepakoltuk a cuccunkat. Elővettem a focilabdám és én kész is voltam. Pattogtattam amíg ki nem értem.
-Szia Ben.-köszöntem az edzőnknek.
-Szia Sam. Kipihented magad?-nézett rám.
-Igen. Teljesen jól vagyok.-mosolyogtam.
-Akkor jó. Te és Zora vagytok a csapat legjobbjai. Számítok rátok.-nevetett. Még el beszélgettünk, és közben megjelentek a többiek is. Időközben vettem észre hogy az innivalóm bent felejtettem.
-Nem hoztam ki a vizem. Mindjárt jövök.-dobtam le a labdám.
-Siess.-üvöltött Ben. Rohanni kezdtem az öltözőbe. Sec perc alatt kihalásztam az üdítőm és visszasiettem a pályára. Nagyon feltűnt hogy sokan vannak, majd megláttam egy srácot, és azután a többit. Közelebb mentem és megláttam Louist. Lesokkoltam. Ez mit kereshet itt?-kérdeztem magamban. Viszont jót nevettem amikor Zoraval beszélgetett. Úgy döntöttem hogy kicsit meghülyítem a félelmem ellenére.
-Sziasztok.-léptem oda vigyorogva. Láttam Louis lesápadt arcát.
-Ez valami vicc?-kínosan nevetett.
-Miért lenne?-húztam fel a szemöldököm.
-Várjunk csak., valamelyikőtök tuti hogy az a lány akivel találkoztam a parkban.-nézett sejtelmesen. Közben megláttam a többi hülye haverját. Ideges lettem.
-Valahogy ki is derítem.-nézett perverzem. Nem tudtam mit akar. Kíváncsi lettem hogy deríti ki. Becsukta a szemét, és hajolt hozzám közelebb. Mielőtt megbabonázott volna, kapcsoltam és eltoltam magamtól.
-Mi a sz*rt képzelsz?-förmedtem rá és a tengerkék szemébe néztem.
-Hahhaha, tuti te vagy az.-nevetett.
-Idióta.-suttogtam halkan és mentem a labdámért.
-Nem mondtad hogy focizol.-beszélt hozzám, innen tudtam hogy utánam jött.
-Nem kérdezted.-húztam fel a szemöldököm. Nem lehetett azt a vigyort eltüntetni a szájáról.
-Na lányok, álljatok sorba és köszönjetek a fiúknak.-utasított Ben minket és hallgattunk rá.
-Innentől a fiúk a főnökök. Ők fognak titeket edzeni és kisebb meccseket játszani. Először is melegítsetek be.
*
Már az utolsó percben voltunk. A fiúk vezettek 5-4-re. Nálam volt a labda. Futottam vele ahogy csak bírtam, de a fiúk előnyben voltak a magasságuk miatt. Passzolni akartam Hannahnak amikor valaki felbuktatott. Ekkor meghallottam a sípot, lejárt az idő. Feszülten álltam fel.
-Miért buktattál fel?-kérdeztem Louis hülye barátjától. Nem válaszolt csak vigyorgott. Elegem volt. Mindig csak vigyorogni tudtak. Nagyon dühített a dolog. Le tudtuk volna győzni őket. Begurultam és a mellkasát kezdtem ütni. A lányok oda jöttek és lefogtak. A fiúnak sem kellett sok, Louisék is lefogták. Haragosan sétáltam Benhez.
-Letudtuk volna győzni őket, ha nem buktat fel.-háborodtam fel.
-Elhiszem Sam. Ügyesek voltatok. Ez csak edzés, nyugodj meg.-simogatta meg a vállam. Ekkor elkezdett szakadni az eső. Remek.-néztem fel az égre. Mindenki bement az épületbe. Addigra már egy kicsit lenyugodtam.
-Holnap találkozunk lányok.-köszöntek el a fiúk. Én még egy kicsit kimentem az esőbe. Sétálgattam, gondolkodtam. Leültem egy padra és néztem ki a fejemből.
-Leülhetek?-kérdezett egy ismerős hang.
-Felőlem.-húztam meg a vállam. Tudtam hogy Louis az, de csak barátkozni akar.-gondolom.
-Mi a baj Sam?-ölelte át a vizes testem.
-Semmi, csak gondolkodom.-mosolyodtam el. Furcsa volt hogy ilyen közel engedtem magamhoz egy fiút. Ritka az ilyen a félénkségem miatt, de biztonságba éreztem magam vele.
-Egyébként honnan tudod a nevem?-néztem rá.
-Előbb beszélgettem a csapattal, és Zora sok mindent elárult rólad.-nevetett.
-Mit értesz azon hogy "sok mindent"?-néztem rá kétségbeesetten.
-Azt is mondta hogy hét évesen még pelenkát hordtál.-mosolyodott el.
-Kinyírom a nővérem.-nevettem fel kínosan.-Na de én megyek.-köszöntem el. Furcsán éreztem magam. Félig megöltem volna Zorat,de mégsem akartam. Lassan beértem az öltözőbe, ahol már majdnem mindenki elment.
-Hol van a nővérem?-néztem Jadere.
-Elment.-válaszolt pakolás közben.
-Hát nagyszerű.-fújtam ki a levegőt.
-Egyébként mi van Louissal?-kérdezte vigyorogva.
-Mi lenne?-kérdeztem.
-Bele zúgtál.-bökte meg a vállam.
-Nem is, csak beszélgettünk.-tiltakoztam.
-Láttunk a lányokkal is. Teljesen máshogy viselkedsz amikor ő a közelben van.-nevetett és elment. Megforgattam a szemem és levettem magamról a vizes ruháimat. Már egyedül voltam az öltözőben. Még mindig Louison járt az eszem. Elvettem a törölközőm és felakasztottam. Megengedtem a vizet. Lassan és kellemesen járta át a testem. Közben dúdoltam egy kicsit.
-Milyen jó segged van.-hallottam a hangot. Nagyon megijedtem. Megugrottam, majd lekaptam a törölközőm, és azzal takartam magam. Louis egy szál boxerben állt a zuhanyzó előtt.
-Mit keresel itt?-kérdeztem dühösen.
-Csak megakartam kérdezni hogy nem jönnél el ma velem moziba?-kérdezte csillogó szemekkel. Közben a szemeim elkalandoztak a felsőtestén.
-Öhhm, ha ki mész elmegyek.-mosolyogtam.
-Komolyan?-vigyorgott.
-Nem.-vágtam rá.
-Biztos hogy nem?-lépett be a zuhanyzófülkébe és szorosan a csempének nyomott. A lélegzetem felgyorsult. Kapkodtam a levegőt. A szívem hevesebben vert, sosem éreztem még ilyet..
                                                                                                       (remélem megér pár kommentet xoxo)